Öngyógyítás

A cél!

Mindig vágyni, hogy tartozhass valahová, nem jó érzés. Pedig valljuk be, szinte mindannyian éreztük már! Aztán találunk egy kört, egy feladatot, amiben fontosak lehetünk és akkor minden rendben van. Ha vége, akkor felállunk és újrakezdjük? Elméletben igen. Gyakorlatban? Talán sikerül is. Én sajnos Édesapám halálakor nem álltam meg, csak hajtottam magam, hogy tovább kell mennem…. Tovább »

Felemelő

Mire gondolok most? – ezt kérdezem magamtól. Annyira fellelkesített már önmagában az is, hogy visszataláljak régi teljes önmagamhoz, hogy arra nincsenek szavak. 🙂 Pedig tudom, hogy amire készülök – szembenézni az elnyomott dolgokkal – nem lesz kellemes. De akarom. Végre akarom, habár félek még tőle. Elindulok végre és kilépek a megrekedésből. Ez nagyon jó!... Tovább »

Miért is csinálom???

Éreztétek már úgy magatok, hogy semmi sem kerek körülöttetek? Egy tömeg közepén álltok és senki sem hall titeket, senki nem figyel rátok. Hm… Hát ez nem jó érzés. A család család. Nekem sosem volt igazán, mert ők sem értettek meg. Csak Apukámmal értettem szót, de ő”elment” mikor 18 éves lettem. Egyedül lettem, és ebben az… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!